BAKTALÓRÁNTHÁZA Heti foglalkozás 30

A mai napon értékeltük a komorói partnerintézményből idelátogatóknak szervezett programot. Azt hiszem, fel sem merült senkiben, hogy ezt szó nélkül hagyjuk, hiszen olyan sokan részt vettek az előkészítésben, lebonyolításban; a gyerekeknek is sok önálló feladata volt, melyek megvalósításáról most tudtak beszámolni.

Elsőként írattam velük egy kis egyéni értékelést, hadd fejtsék ki véleményüket azok is, akiknek kevesebb szó jut a társaságban. A lapok átolvasása és az emlékek felidézése után egyöntetűen az volt a tanulság, hogy a látogatás sikeresen zajlott, tanulóink elégedettek voltak a programokkal, az étellel, a társasággal; s úgy gondolják, ez az érzés kölcsönös a komorói gyerekekkel, ugyanis néhányan a hétvégén kapcsolatba léptek internetes portálokon komorói barátaikkal.

„Jó volt nagyon.” „A legjobb a természetvetélkedő volt.” „Nagyon jól éreztem magam. Sok mindenkivel megismerkedtem.” „Jó volt az egész nap, csak hosszú és nehéz.” „A biciklizésnél jó fejek voltak azok, akiket kísértem, figyeltek, amikor felolvastam. A versenyen is jók voltak a csapattársaim.” „Én jól elvoltam a két komorói lánnyal.” „Jó volt az ebéd. Jó érzés volt fellépni a gyerekeknek.” „Jól éreztük magunkat, örültünk, hogy újra találkozhattunk a komorói gyerekekkel.”

A komorói iskola tanáraival megállapodtunk abban, hogy intézményeink a program befejezése után is tartani fogják a kapcsolatot, hisz az eddigi együttműködésünk sikeresnek mondható, tudnánk egymást segíteni, összefogni egy-egy pedagógiai program megvalósításában.